2009. február 23., hétfő

Touch & Punkt Live Remix feat. Sidsel Endresen (DK, H, ISL , N, UK)

2009.02.21., Szombat, Trafó


A művészek régi vágya mások műveit újraértelmezni ez volt az alapkoncepciója ennek a dupla koncertnek is. Bugge Wesseltoft elég sűrűn jár errefelé és már hozzászoktunk, hogy ő önmagát remixeli újra élőben itt a koncepció az volt, hogy egy csapat játszik 1 órát és videózik majd a következő csapat ugyanebből a hangokból kiindulva ujraértelmezi az előzőek zenéjét. Nem rossz ötlet, de azért nem annyira újszerű.

Az első 40 percben Hildur Gudnadottir (leginkább a Mum és a Pan Sonic zenekarokkal való együttműködései okán ismert) játszott csellón, amelyet legalább 6 torzitópedállal látott el majd ezt keverte meg háttérzenének BJNilsen (S) laptopon. Egy minimalista, repetitiv kellemes hangmintákon hullámzó csellóhang lett a végeredmény különböző szürreális háttérzajokkal. Szóval rá lehetett feküdni a hanghullámra és ringatózni rajta. Kivéve amikor a túlvezérelt hang miatt néha leestünk róla. Sokszor bebúgott és ez az érzékeny fülemet azért zavarta. Nem értettem, hogy a keverő fiatalemberét miért nem. Le kellett volna egy kicsit halkítani, ennyi. Utánna következett Szalóki Ági 10 perces népdal átköltése. Egyszerűen zseniális volt. Nagyon nehéz hangszerek nélkül ilyen szépen énekelni. Sidsel Endresen gyorsan beült elénk meghallgatni. Láthatóan nagyon tetszett neki.

15 perc szünet után a következő zenei stáb a felvett 50 perces hangmintákkal szórakozott és Sidsel Endresen énekesnő improvizált rá. Jan Bang és Erik Honoré kapta szét élőben a hangsávokat és illesztette mesterien össze. Nem sok minden maradt az ereditiből, de nagyon finom irányba mozdították el, sűrűn lüktető ritmusokba és zörejekké. Sidsel a maga szokásos artikulált hangjaival adott hozzá sokat. Zseniálisan csinálták. Nekem ez a rész sokkal halkabb volt mint kellett volna. De ez megint a magányügyem. Egész jól sült el a dolog. Remélem látjuk még őket errefelé.

A videósok pedig ujra felvették a múlt koncert hátterével az újabb koncertet, azt pedig vissza vetítették. Vagyis a múlt és a jelen együtt jelent meg audió és vizuális értelemben is. Érdekes.

BJNilsen (S) - elektronika Hildur Gudnadottir (ISL) - cselló John Aitchison - realtime videó (45’) Szalóki Ági szóló (10’)
Live Remix (N):
Sidsel Endresen - ének, Jan Bang és Erik Honoré - elektronika HC Gilje (N) - realtime videó

Zenei élmény: 9
Hangosítás: 8

Koncert helyszín: 9

2009. február 20., péntek

Five Corners Quintet (FI)

2009.02.12. Csütörtök, A38 hajó


Elszoktam az éjfél környéki koncertektől, de azért a finneket kivártuk. Igaz már elég jó hangulatban. Nem hallottuk, hogy elkezdtek. Ekkor döbbentünk rá, hogy kegyetlenül alá van keverve a zenekar és ez a halk háttérzene meg is maradt a koncert végéig. Az okát nem értjük, de már mindegy ezen keseregni. A koncert második felében sikerült előre vergődni és meggyőződni újra róla, hogy ezek nagyon komoly jazz zenészek. Nem lepődnék meg, ha mind jazzkonzira járt volna. Elsőre Teppo Mäkynen dobos érdekes témái ütötték meg az ember fülét utánna pedig Jukka Eskola trombita szólói. Van pesten is egy pár jó trombitás, de ez a gyerek más szinten fújja. A zenekar mellőzte az elektronikát, de ennek ellenére érdekes hangulatot teremtettek. Az előző kb. 2 évvel ezelőtti koncerten még jobbat mind most.

Five Corners Quintet:
Jukka Eskola - trombita, Timo Lassy - szaxofon / fuvola, Mikael Jakobsson - zongora, Antti Lötjönen - bőgő, Teppo Mäkynen - dob, Tuomas Kallio - vezényfőnök

Zenei élmény: 10
Hangosítás: 8
Koncert helyszín: 9

2009. február 12., csütörtök

Nouvelle Vague koncert

2009.02.01. Vasárnap, A38 hajó


Szeretem ha egy koncerten lenyűgöznek. Azt is szeretem ha egy koncertről úgy jövök el, hogy mégegyszer akarom látni az együttest.
Nem tudom a számok sorrendjét, csak azt hogy amit játszottak mind erős szám volt. Marc Collin és Olivier Libaux alkotta Nouvelle új énekesnőkkel jelent meg Budapesten: Marianne Elise-zel és Nadeah-val. Legalábbis ezt írja a hivatalos oldal. Viszont én már ebben a fölállásban láttam őket 2008-ban a Volt Fesztiválon is és szerintem Nadeah-nak és Melanie Pain-nek hívják őket (attila: szerintem is!). De ha ezt a kérdést elhanyagoljuk, leszögezhetjük, hogy bárki is volt a két „új” énekesnő, mindenképpen telitalálatnak számítanak. Játékosak, erotikusak, de mindenképpen őrültek. Egyikük így, a másikuk úgy... Melanie vicces, kedves, játékosan szép. Nadeah pedig erotikus, vonzó és ezt nagyon tudja, emiatt könnyeden játékos. Two man show!!!
Sok szám hangzott el az eddig megjelent lemezeikről (Nouvelle Vague, Bande Apart, Late Night Tales, New Wave, Hollywood - Mon Amour). Hallhattuk Lords of the New Church : Dance With Me-jét, Billy Idol Dancing With Myself-jét (a twomanshow keretében fantasztikus koreográfiával, néhol kicsit ABBA-san), Joy Division Love will Tear us Apart-ját, The Clash Guns of Brixton-ját. Megdolgoztatták a közönséget Dead Kennedys Too Drunk to Fuck-jánál és a The Specials Friday Night, Saturday Morning-jában. Nadeah tündöklött a The Cramps Human Fly-jában, Bauhaus Bela Lugosi's Dead-jében. Aggódhattunk is érte, hogy ki ne essen a közönség kezeiből. Újdonságként elhangzott a Depeche Mode Master and Servent-je, a Violent Femmes Blister int he Sky-ja és a ráadásban a Eurytmics Sweet Dreams-je.
Kétszer tapsoltuk vissza őket, de jöhettek volna többször is! Bár úgy mentem a koncertre, hogy harmadszor már nem nézem meg őket, de most már biztos vagyok benne, hogy megfogom!
Talán legközelebb nem marad el a Tuxedomoon In a Manner of Speaking-je... ez volt az egyetlen hiba a koncerten...

Borsos Erika


Zenei élmény: 10
Hangosítás: 9
Koncert helyszín: 9