Ezt is megértük az űrnagyi újra kiadott egy zseniális lemezt és nem akármilyet. Amikor először hallottam tudtam, hogy a kedvenc lemezem lesz, gyorsan meg is vettem. A kis füzetben meglepetésemre nem akármilyen neveket találtam többek között: Sly Dunbar és Robbie Shakespeare (Sly and Robbie) ritmuszekció továbbá Brian Eno, Tricky, Tony Allen csak az ismertebbek közül. Szóval a nagyi nem bízta a véletlenre.
Szerencsésen meglovagolta a retro '80-as hullámot csakhogy ő meg is élte azt és nem is akárhogyan, ha jól tudom New York-ban vészelte át popdívaként.
A lemez a This is elektropop számmal indít és kiderül, hogy a dívanagyi hangja az évek során nem kopott cseppet sem. Nekem már ez a szám slágergyanus de erről a lemezről legalább 3 számot egyből felraknák az első 10-be.
A lemezen vannak lasabb számok is de azok is nagyon erôsek ilyen a William's Blood és az I'm Crying (Mother's Tears), ahol szerintem az anyjáról énekel, gospeles beütésekkel.
De a nagy kedvenc, amely már nem a múlt hanem a jelen a Corporate Cannibal, amelyről a kislemez is készült, ha jól tudom. A nagy kedvencem, egyszerűen zseniális. Először azt hittem ebbe turkált bele Tricky mert nagyon rá jellemző ritmusképletekkel dolgoztak, de nem. Le a kalappal a Grace Jones, Mark Van Eyck, Adam Green és Ivor Guest szerzőknek. Ez annyira beégett az agyamba, hogy egész nap ezt fütyültem. Szerintem ez volt a 2008-as legjobb száma.
A Well Well Well egy teljesen 80-as évek szám de nagyon rendben van, olyan new wave-en poppos. Nagyon emlékeztet a régi Grace Jones lemezekre.
A címadó dal a Hurricane már nagyon is mai, mert ebben énekel pl. Tricky- is és ebben dobol Fela Kuti híres dobosa Tony Allen hát nagyon eltalálták ezt is. Ezt nevezném elektropopnak nagyon mély basszusokkal olyan dubsteppes-trickys, szóval meghatározhatatlan.
A Love You To Life újra a régi időkre emlékeztet mai hangszereléssel a Sunset Sunrise pedig egy jó pop dal.
Befejezésképpen pedig a nagyon erős Devil in My Life, amely nem lepne meg ha saját magáról szólna, mert ahogyan elnézem a szupernagyit nem lassított az évek során pedig már a 60-at közelíti. Gondolom a keménydrogokról már leszokott, de extravaganciája és a hangjának varázsá egy cseppet sem vesztett erejéből. Ettől csináljon valaki jobb lemezt idén le is fogom emelni a kalapom előtte.
Zenei élmény: 10
1 megjegyzés:
felraknÉk
Megjegyzés küldése